KEK 700. Az ujjJézus az Isten ujjával űzi ki a gonosz lelkeket. Ha Isten törvényét a kőtáblákra "Isten ujja" írta (Kiv 31,18), "Krisztus levele", mely az Apostolok gondjára van bízva, "az élő Isten Lelkével, nem kőtáblákra, hanem az élő szív lapjaira" (2Kor 3,3) van írva. A "Veni, Creator Spiritus" himnusz a Szentlelket "Te, ujj az Isten jobb kezén" formában hívja segítségül. A jobb kéz mutató ujja a parancsolás jele. Szokták mondani, hogy az urak és főnökök egy ujjal dolgoznak. Rámutatnak a dolgokra és azt mondják: Tedd ezt, vidd azt... Az ujj az írásokban 1. Isten az ujjával írta a Tízparancsolatot: Az Úr ujjával írta a kőtáblákra parancsolatait, a Tízparancsolatot, amelyeket átadott Mózesnek... (Kiv 31:18) Amikor a Sínai hegyen befejezte ezeket a szavakat, az Úr átadta Mózesnek a bizonyságnak Isten ujjával megírt két kőtábláját. 2. Az Úr Jézus Isten ujjával űzi ki az ördögöket: Az Úr Jézus, Aki Mester és Úr, Aki valóságos Isten és valóságos ember, …
KEK 701. A galambA vízözön végén (mely a keresztség szimbóluma) a Noé által kibocsátott galamb a csőrében zöldellő olajággal tér vissza annak jeléül, hogy a föld ismét lakható. Amikor Krisztus kiemelkedik keresztségének vízéből, a Szentlélek galamb formájában száll le rá és marad rajta. A Lélek a megkereszteltek megtisztított szívébe leszáll, és ott megnyugszik. Egyes egyházakban a szent Eucharisztiát az oltár fölé függesztett, galamb formájú fémedényben (columbarium) őrzik. A galamb-szimbólum a Szentlélek jelzésére a keresztény ikonográfiában hagyományos. A galamb a legismertebb szimbóluma a Szentléleknek és a béke jeleként is használják. Szokás hogy a pápák fehér galambokat eresztenek el szimbólikusan a lakosztályuk ablakából. Volt olyan eset is, amikor az elengedett fehér galambokat varjú támadta meg. A galamb az írásokban 1. A galamb szimbólum a ószövetségben: A vízözön végén, Noé egy galambot engedett ki a bárkából, hogy megtudja van-e már …
KEK 701. A galambA vízözön végén (mely a keresztség szimbóluma) a Noé által kibocsátott galamb a csőrében zöldellő olajággal tér vissza annak jeléül, hogy a föld ismét lakható. Amikor Krisztus kiemelkedik keresztségének vízéből, a Szentlélek galamb formájában száll le rá és marad rajta. A Lélek a megkereszteltek megtisztított szívébe leszáll, és ott megnyugszik. Egyes egyházakban a szent Eucharisztiát az oltár fölé függesztett, galamb formájú fémedényben (columbarium) őrzik. A galamb-szimbólum a Szentlélek jelzésére a keresztény ikonográfiában hagyományos. A galamb a legismertebb szimbóluma a Szentléleknek és a béke jeleként is használják. Szokás hogy a pápák fehér galambokat eresztenek el szimbólikusan a lakosztályuk ablakából. Volt olyan eset is, amikor az elengedett fehér galambokat varjú támadta meg. A galamb az írásokban 1. A galamb szimbólum a ószövetségben: A vízözön végén, Noé egy galambot engedett ki a bárkából, hogy megtudja van-e már …
KEK 699. A kézJézus a kezét rájuk téve gyógyított betegeket és áldotta meg a gyermekeket. Az apostolok Jézus nevében ugyanezt teszik. Sőt a Szentlélek az apostolok kézrátétele által adatott. A Zsidókhoz írt levél a kézrátételt a tanításának "alapvető igazságai" közé sorolja. Az Egyház a Szentlélek mindenható kiáradásának e jelét megtartotta szentségi lélekhívásaiban (epikléziseiben). A Covid járvány kezdetekor azonnal felismertem a közvetlen veszélyt, hogy a kézrátétel gyakorlata teljesen ellehetetlenülhet. Hiszen ha bíztonsági távolságot kell tartsunk egymástól, akkor a Szentlelket sem lehet közvetíteni. Fájdalmas volt látni, hogy ekkor egyesek a bérmálás szentségét kézrátétel nélkül szolgáltatták ki. A kéz az írásokban 1. Az Úr Jézus kézrátétel által gyógyított és áldott: Az Úr Jézus, a Felkent, kézrátélel által, vagyis közvetlen érintés által közvetítette a Szentlélek ajándékát és erejét... (Mk 6:5) S nem is tehetett ott csodát, csupán …
KEK 699. A kézJézus a kezét rájuk téve gyógyított betegeket és áldotta meg a gyermekeket. Az apostolok Jézus nevében ugyanezt teszik. Sőt a Szentlélek az apostolok kézrátétele által adatott. A Zsidókhoz írt levél a kézrátételt a tanításának "alapvető igazságai" közé sorolja. Az Egyház a Szentlélek mindenható kiáradásának e jelét megtartotta szentségi lélekhívásaiban (epikléziseiben). A Covid járvány kezdetekor azonnal felismertem a közvetlen veszélyt, hogy a kézrátétel gyakorlata teljesen ellehetetlenülhet. Hiszen ha bíztonsági távolságot kell tartsunk egymástól, akkor a Szentlelket sem lehet közvetíteni. Fájdalmas volt látni, hogy ekkor egyesek a bérmálás szentségét kézrátétel nélkül szolgáltatták ki. A kéz az írásokban 1. Az Úr Jézus kézrátétel által gyógyított és áldott: Az Úr Jézus, a Felkent, kézrátélel által, vagyis közvetlen érintés által közvetítette a Szentlélek ajándékát és erejét... (Mk 6:5) S nem is tehetett ott csodát, csupán …
KEK 698. A pecsétA pecsét a kenethez hasonló jelentésű szimbólum. Krisztus az, akit "az Atya Isten pecsételt meg" (Jn 6,26); és Benne az Atya minket is megpecsétel. A pecsét (szphragidosz) képét, mivel a Szentlélek kenetének letörölhetetlen hatását jelzi a keresztség, a bérmálás és a papság szentségében, egyes teológiai hagyományokban e három, megismételhetetlen szentség belénk nyomott, eltörölhetetlen "karakterének" jelzésére használják. A protestánsok tagadják a szentségeket, de még a katolikus közül is sokan elvetik azt az igazságot, hogy a keresztség, a bérmálás és az egyházirend szentségei karaktert adó szentségek. Ez azt jelenti, hogy amikor az Egyház kiszolgáltatja ezeket a szentségeket, a Szentlélek kitörülhetetlen jelt nyom az ember lelkébe, mint egy vízjelet. Ezek, amikor hitről van szó, tagadják a Szentlélek pecsétjét, de ugyanakkor, nézik a Gyűrűk ura filmet, amelyben Szaruman fehér festékkel jelöl meg minden földben klónozott orkot. Miért …
KEK 697. A felhő és a fényesség.E két szimbólum elválaszthatatlan a Szentlélek megjelenésétől. Az ószövetségi teofániától kezdve a sötét vagy a fényes felhő nyilatkoztatja ki az élő és szabadító Istent, eltakarván dicsőségének transzcendenciáját; Mózesnek a Sinai-hegyen, a találkozás sátrában és a pusztai vándorlásban; Salamonnak a templomszentelés alkalmával. Ezeket az előképeket tehát Krisztus beteljesíti a Szentlélekben. A Szentlélek száll Szűz Máriára és "beárnyékozza őt", hogy Jézust foganja és világra szülje. A Színeváltozás hegyén a Szentlélek jön a felhőben, mely Jézust, Mózest és Illést, nemkülönben Pétert, Jakabot és Jánost beárnyékolja, "és a felhőből szózat hallatszott: »Ez az én választott fiam, őt hallgassátok«" (Lk 9,34--35). Végül ugyanez a "felhő fogadta be Jézust" a tanítványok szeme elől a mennybemenetel napján, és fogja kinyilatkoztatni az Emberfiát dicsőségben eljövetelének napján. A Szentlélek eme szimbólumai a legtitokzatosabbak …
KEK 697. A felhő és a fényesség.E két szimbólum elválaszthatatlan a Szentlélek megjelenésétől. Az ószövetségi teofániától kezdve a sötét vagy a fényes felhő nyilatkoztatja ki az élő és szabadító Istent, eltakarván dicsőségének transzcendenciáját; Mózesnek a Sinai-hegyen, a találkozás sátrában és a pusztai vándorlásban; Salamonnak a templomszentelés alkalmával. Ezeket az előképeket tehát Krisztus beteljesíti a Szentlélekben. A Szentlélek száll Szűz Máriára és "beárnyékozza őt", hogy Jézust foganja és világra szülje. A Színeváltozás hegyén a Szentlélek jön a felhőben, mely Jézust, Mózest és Illést, nemkülönben Pétert, Jakabot és Jánost beárnyékolja, "és a felhőből szózat hallatszott: »Ez az én választott fiam, őt hallgassátok«" (Lk 9,34--35). Végül ugyanez a "felhő fogadta be Jézust" a tanítványok szeme elől a mennybemenetel napján, és fogja kinyilatkoztatni az Emberfiát dicsőségben eljövetelének napján. A Szentlélek eme szimbólumai a legtitokzatosabbak …
KEK 696. A tűz.Míg a víz a Szentlélekben adott élet születését és termékenységét jelezte, a tűz a Szentlélek cselekedeteinek átalakító erejét szimbolizálja. Illés próféta, aki "mint tűzvész jött, és szava lángolt, mint az égő kemence" (Sir 48,1), imádsága által tüzet hozott le az égből a Kármel-hegyi áldozatra, mint a Szentlélek tüzének előképét, mely átalakít mindent, amit megérint. Keresztelő János, "aki Illés erejében és »lelkében«" (Lk 1,17) jár az Úr előtt, úgy hirdeti Krisztust, mint "aki Szentlélekben és tűzben fog keresztelni" (Lk 3,16), abban a Szentlélekben, akiről Jézus mondja később: "Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon." (Lk 12,49) A Szentlélek "lángnyelvek alakjában" száll a tanítványokra pünkösd reggelén, és tölti el őket. A lelki hagyomány megtartja a tűz szimbolikáját, mint ami a legjobban kifejezi a Szentlélek működését: "Ne oltsátok ki a Lelket" (1Tesz 5,19). A tűz az üdvtörténet …
KEK 696. A tűz.Míg a víz a Szentlélekben adott élet születését és termékenységét jelezte, a tűz a Szentlélek cselekedeteinek átalakító erejét szimbolizálja. Illés próféta, aki "mint tűzvész jött, és szava lángolt, mint az égő kemence" (Sir 48,1), imádsága által tüzet hozott le az égből a Kármel-hegyi áldozatra, mint a Szentlélek tüzének előképét, mely átalakít mindent, amit megérint. Keresztelő János, "aki Illés erejében és »lelkében«" (Lk 1,17) jár az Úr előtt, úgy hirdeti Krisztust, mint "aki Szentlélekben és tűzben fog keresztelni" (Lk 3,16), abban a Szentlélekben, akiről Jézus mondja később: "Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon." (Lk 12,49) A Szentlélek "lángnyelvek alakjában" száll a tanítványokra pünkösd reggelén, és tölti el őket. A lelki hagyomány megtartja a tűz szimbolikáját, mint ami a legjobban kifejezi a Szentlélek működését: "Ne oltsátok ki a Lelket" (1Tesz 5,19). A tűz az üdvtörténet …
KEK 695. A kenet. Az olaj kenetének szimbóluma a Szentlelket is jelenti, olyannyira, hogy szinonimája lett. A keresztény beavatásban a kenet szentségi jele a bérmálásnak, amit éppen ezért a Keleti Egyházak "krizmálásnak" neveznek. De hogy teljes jelentését megértsük, vissza kell mennünk a Szentlélek által végbevitt első fölkenéshez: Jézuséhoz. A Krisztus név (a héber "Messiás") Isten Lelkének "fölkentjét" jelenti. Az Ószövetségben egyesek az Úr "fölkentjei" voltak, kiemelkedő módon Dávid király. Jézus azonban egyedülálló módon Isten Fölkentje: az emberség, melyet a Fiú magára vett, teljesen a "Szentlélek fölkentje". Jézust a Szentlélek tette "Krisztussá". Szűz Mária a Szentlélektől foganja Krisztust, és a Szentlélek hirdeti a gyermeket mint Krisztust születésekor, és arra indítja Simeont, hogy a templomba menjen látni az Úr Krisztusát; Ő maga tölti be Krisztust és az Ő ereje árad ki Krisztusból gyógyításai alkalmával. Végül Ő támasztja föl Krisztust a …
KEK 695. A kenet. Az olaj kenetének szimbóluma a Szentlelket is jelenti, olyannyira, hogy szinonimája lett. A keresztény beavatásban a kenet szentségi jele a bérmálásnak, amit éppen ezért a Keleti Egyházak "krizmálásnak" neveznek. De hogy teljes jelentését megértsük, vissza kell mennünk a Szentlélek által végbevitt első fölkenéshez: Jézuséhoz. A Krisztus név (a héber "Messiás") Isten Lelkének "fölkentjét" jelenti. Az Ószövetségben egyesek az Úr "fölkentjei" voltak, kiemelkedő módon Dávid király. Jézus azonban egyedülálló módon Isten Fölkentje: az emberség, melyet a Fiú magára vett, teljesen a "Szentlélek fölkentje". Jézust a Szentlélek tette "Krisztussá". Szűz Mária a Szentlélektől foganja Krisztust, és a Szentlélek hirdeti a gyermeket mint Krisztust születésekor, és arra indítja Simeont, hogy a templomba menjen látni az Úr Krisztusát; Ő maga tölti be Krisztust és az Ő ereje árad ki Krisztusból gyógyításai alkalmával. Végül Ő támasztja föl Krisztust a …
KEK 694. A víz.A víz szimbóluma a Szentlélek működését jelzi a keresztségben, mivel a Szentlélek segítségül hívása után az új születés hatékony szentségi jelévé válik: miként első születésünk magzati állapotát víz tartja fenn, úgy a keresztvíz valóságosan jelzi, hogy isteni életre születésünket a Szentlélekben kapjuk ajándékba. Sőt az "egy Lélekben (...) megkeresztelkedve", "mindannyiunkat egy Lélek itatott át" (1Kor 12,13): a Lélek tehát személyesen is élő Víz, amely a megfeszített Krisztusból ered, mint forrásából, és bennünk az örök életre szökell. A víz a legősibb elem, amely a teremtés kezdetén jelent meg. Akkor az egész földet víz borította, és Isten Lelke lebegett a vizek fölött. Mivel minden, ami van, vízből és víz által jött létre, ezért kezdetben, az eredeti szentség állapotában, mindent Isten dicsősége borított be, mint egy világosságból szőtt köntös. Ezt a dicsőséget veszítettük el az ősi bűn miatt (Ter 3). Tehát, kezdettől fogva …
KEK 694. A víz.A víz szimbóluma a Szentlélek működését jelzi a keresztségben, mivel a Szentlélek segítségül hívása után az új születés hatékony szentségi jelévé válik: miként első születésünk magzati állapotát víz tartja fenn, úgy a keresztvíz valóságosan jelzi, hogy isteni életre születésünket a Szentlélekben kapjuk ajándékba. Sőt az "egy Lélekben (...) megkeresztelkedve", "mindannyiunkat egy Lélek itatott át" (1Kor 12,13): a Lélek tehát személyesen is élő Víz, amely a megfeszített Krisztusból ered, mint forrásából, és bennünk az örök életre szökell. A víz a legősibb elem, amely a teremtés kezdetén jelent meg. Akkor az egész földet víz borította, és Isten Lelke lebegett a vizek fölött. Mivel minden, ami van, vízből és víz által jött létre, ezért kezdetben, az eredeti szentség állapotában, mindent Isten dicsősége borított be, mint egy világosságból szőtt köntös. Ezt a dicsőséget veszítettük el az ősi bűn miatt (Ter 3). Tehát, kezdettől fogva …