A

Z ABSZOLÚT RIDEG MAGÁNY
JÁNOS LEVÉL NYOLC NEGYVENNÉGY
nem bolondító beléndek
bolondítja meg az ember
lelkét és az okos fejét
és veszi el lassan eszét
nem is az ha egyedül él
hanem hogy ha magányos él
hanem hogy ha magányos vagy
s nem tudsz szólni te senkihez
és nem hív fel soha senki
hogy beszélhetnél te vele
s nem veszik fel hívásodat
hogy ha te hívod fel őket
nem nyitnak rád ajtót sose
csak a postás csönget néha
hogy beadja sárga csekked
s nem kérdezi meg, hogy hogy vagy
tudom ez is fájdalommal
jár az ember életében
zord magánya félelmetes
ám van ennél még rosszabb is
abszolút és rettenetes
lelket ölő rideg magány
Barát tudd meg bizony, hogy az
amikor halld valakinek
nincsen hite nincs Istene
kihez szólna segítse meg
pedig azt mondja az Ige
Benne élünk mozgunk vagyunk
úgy vesz körül jelenléte
mint levegő a testünket
mégsem tudnak sokan erről
fulladoznak bűn füstjétől
világnak sok kéményétől
mi meg Vele társalkodunk
és friss levegőt szívhatunk
tiszta lelket a Szentlelket
Barátunkkal beszélgetünk
vígan boldog elcsevegünk
kacagunk és nevetgélünk
így telik el az életünk
az Istennel való
barátságban élve
nagy örömmel a szent hitben
ám szomorú és siralmas
az az élet kinek nincsen
se hite és se Istene
körbeveszi zord magánya
hitetlenség befalazza
s fejét veri nézd a falba
az őrjítő magányában
szigetelt életet él
önmagával beszélget csak
s nem válaszol a magánya
üresen kong szobájában
minden szava s kiáltása
mellyel embert szólítaná
látogass meg kopogtass be
szóljál hozzám régi barát
megbolondít a magányom
körmeimet tövig rágtam
vakolatot négy falamról
körmeimmel lekapartam
kín keserves magányomban
ám nem segít senki rajta
üresen kong a magánya
szobájának négy fala közt
és az ördög nevet rajta
velős csontját ideg rázza
mint a Bodri idegennek
nadrágját és lába szárát
úgy rázza őt rideg magány
úgy rázza őt a zord magány
mindezért csak ő felelős
mert makacsul csak tagadja
hitet és halld a Szent Istent
kivel ő társaloghatna
hogy, ha mégis halk választ hall
nem az Isten szól lelkéhez
ördög pokol nevet rajta
cini cini szól muzsika
mikor viszik az ő lelkét
igyenösen a pokolba!
Dicsőség a Szent Istennek
az Irgalmas Szent Fiának
Ki a Lélek által nekünk
megüzente barátai
leszünk vagyunk mindannyian
hogy ha Benne bízunk hiszünk
s Neki adjuk az életünk
Ő lakást vesz életünkben
s vígan boldog lakik velünk
vígan boldog beszélgetünk
ha meghalunk Hozzá megyünk
mindörökké Vele leszünk
s mindörökké beszélgetünk
mindörökké énekelünk
a hitről és szeretetről
melyben élünk mindörökké!
Dicsőség az Atyának a Fiúnak
és a Szentléleknek
miképpen kezdetben
most és mindörökre
glóri glóri hallelujah
most és mindörökre
amen amen amen amen
most és mindörökre
glóri glóri hallelujah!